Kedvencem, az isteni Ghassoul

Van valami különös abban, amikor az ember először belép egy észak-afrikai hammamba. A gőz, a meleg kő, a víz, a virágillatok – és persze az agyag. Sok-sok agyag. Tunéziában szerettem bele ebbe a világba, és innen indult az én hosszú történetem is a hammamokkal, a mediterrán szépségrituálékkal és végül a Ghassoullal. De tulajdonképpen mi is ez a furcsa, szürkésbarna por, amelyből egy kis vízzel pillanatok alatt selymes agyagpakolás lesz? Nem egyszerűen sár. A Ghassoul – más írásmóddal Rhassoul vagy Rassoul – egy különleges, magnéziumban gazdag marokkói agyag, amelynek lelőhelye a Középső-Atlasz térségében, a Moulouya-völgyben található. Fő agyagásványa a stevensit, mellette többek között dolomit és kvarc is előfordulhat. Észak-Afrikában évszázadok óta használják természetes tisztálkodásra, haj- és bőrápolásra. És most jön az a rész, ami miatt ennyire szeretem.

Az agyag nem csak ül a bőrödön

Az agyagásványok egyik legizgalmasabb tulajdonsága az adszorpció. Nem elírás: adszorpció. Az abszorpció során egy anyag magába vesz egy másikat. Az adszorpció esetében viszont különböző molekulák és ionok az anyag hatalmas felületén kötődhetnek meg. Közérthetően ezért szoktam azt mondani: az agyag úgy viselkedik, mint egy apró ásványi mágnes. Persze nem valódi mágnesről van szó. A háttérben az agyagrészecskék felületi töltése, nagy fajlagos felülete, elektrosztatikus kölcsönhatások és az agyagásványoktól függően ioncsere-folyamatok állnak. Magán a Ghassoulon végzett laboratóriumi vizsgálatok is igazolták az ionok felületi adszorpcióját és az elektrosztatikus kölcsönhatások szerepét. És ez nem valamiféle modern wellness-mese. A Ghassoul adszorpciós tulajdonságairól külön tudományos áttekintés is született. Laboratóriumi vizsgálatokban többek között különféle fémionok és szerves vegyületek megkötését tanulmányozták, és a kutatások központi témája éppen a Ghassoul jelentős adszorpciós képessége.

Megköt – és közben ásványokban gazdag

Itt válik számomra igazán izgalmassá az agyagok világa. Az agyag nem egyszerűen egy közömbös por. Ásványi szerkezete van, felülete elektromosan aktív lehet, és bizonyos agyagásványok kationcserélő képességgel rendelkeznek.

A Ghassoul fő alkotója, a stevensit magnéziumban gazdag agyagásvány. Tudományos vizsgálatok szerint felületi töltése és szerkezete lehetővé teszi különböző ionok megkötését és cseréjét. Innen ered az a régi tapasztalati kép is, amelyet én úgy szeretek megfogalmazni, hogy az agyag egyszerre tisztít és ásványi közeget ad a bőrnek.

A hagyományos természetgyógyászati és bázikus testápolási megközelítések ezt gyakran „méregtelenítésnek” és „remineralizálásnak” nevezik.

Tudományos nyelven ennél pontosabban fogalmazunk: az adszorpció, a felületi ionkötés és az ioncsere mérhető fizikai-kémiai jelenségek; azt viszont nem állíthatjuk általánosan, hogy a bőrre kent agyag a teljes szervezetből „kiszívja a méreganyagokat”, vagy a szervezet egészét a bőrön keresztül remineralizálja.

Amit az emberek évszázadokon át tapasztalati úton használtak, annak egyes működési mechanizmusait ma már laboratóriumban is vizsgáljuk.

Az isteni Ghassoul

Ha az agyagok között létezne szépségverseny, nálam a Ghassoul biztosan dobogós lenne.

Észak-Afrikában régóta része a hammamok tisztálkodási és szépségápolási hagyományának. Vízzel elkeverve lágy, krémes agyagpépet kapunk, amelyet a bőrön és a hajon is használnak.

Nálunk pedig természetesen nem állunk meg a víznél. 😄

A Berber Beauty Ghassoult gerániumvirágvízzel szeretjük elkészíteni. Az agyag és a virágvíz együtt már önmagában olyan, mintha néhány percre beköltöztettünk volna egy észak-afrikai hammamot a fürdőszobába.

Hogyan használd otthon?

Tegyél egy kevés Ghassoult egy tálkába, majd fokozatosan adj hozzá virágvizet vagy vizet, amíg kellemesen kenhető, krémes állagot nem kapsz.

Vidd fel a megtisztított bőrre, és hagyd rajta rövid ideig. Nem kell megvárni, amíg teljesen kiszárad és repedezni kezd rajtad. Ha szükséges, közben virágvízzel finoman vissza is nedvesítheted.

Ezután langyos vízzel mosd le.

És amikor már azt hinnéd, vége:

SÁR UTÁN VIRÁG. 🌹

Permetezz a bőrödre rózsa- vagy gerániumvirágvizet, majd a még enyhén nedves bőrbe masszírozz néhány csepp növényi olajat.

Argán, gránátalma vagy fügekaktusz – amelyiket éppen szereti a bőröd.

Sáremberből újra ember. 😄

És közben pontosan ez az, amit annyira szeretek az észak-afrikai szépségápolásban: nem egyetlen csodaszerről szól, hanem rituáléról. Víz, agyag, virág, növényi olaj – egyszerű anyagok, amelyekből együtt megszületik az otthoni wellness.

VIDD A WELLNESST HAZA!

Tudományos és orvosi szakirodalom

Moraes, J. D. D. és mtsai (2017): Clay minerals: Properties and applications to dermocosmetic products and perspectives of natural raw materials for therapeutic purposes – A review.
International Journal of Pharmaceutics, 534, 213–219.
A tanulmány az agyagásványok dermokozmetikai alkalmazását, adszorpciós/abszorpciós tulajdonságait, nagy fajlagos felületét és kationcserélő képességét is tárgyalja.
PubMed – eredeti tanulmány
DOI: 10.1016/j.ijpharm.2017.10.031

Williams, L. B. – Haydel, S. E. (2010): Evaluation of the medicinal use of clay minerals as antibacterial agents.
International Geology Review, 52(7–8), 745–770.
Az orvosi agyagok fizikai-kémiai tulajdonságait és egyes természetes agyagok laboratóriumban kimutatott antibakteriális hatását vizsgálja. Fontos: ez nem minden agyagra és nem automatikusan a Ghassoulra vonatkozó antibakteriális állítás.
PubMed – eredeti tanulmány
DOI: 10.1080/00206811003679737

Gomes, C. S. F. (2018): Healing and edible clays: a review of basic concepts, benefits and risks.
Environmental Geochemistry and Health, 40, 1739–1765.
Átfogó tudományos áttekintés az agyagok hagyományos terápiás, wellness- és bőrápolási alkalmazásáról, valamint az adszorpcióról, előnyökről és kockázatokról.
PubMed – eredeti tanulmány
DOI: 10.1007/s10653-016-9903-4

Beer, A-M. – Fetaj, S. – Lange, U. (2013): Peloid therapy. An overview of the empirical status and evidence of mud therapy.
Zeitschrift für Rheumatologie, 72(6), 581–589.
Orvosi áttekintés a peloid-, vagyis gyógyiszap-terápiáról, annak fizikai, termikus és vizsgált kémiai hatásairól.
PubMed – eredeti tanulmány
DOI: 10.1007/s00393-013-1144-7