Az aromaterápia varázslás, művészet és gyógyító eszköz. Védi a fizikai testet számos kórokozótól, erősíti az immunrendszert. Felszakíthatjuk vele a hurutos képleteket, és kilazíthatjuk a túlfeszített izmokat. Az illóolajak égésekre, csípésekre is jók, és a lélekre is hatnak – ha szakavatottan nyúlunk hozzájuk. Kleopátra is használta őket!
MIK AZOK AZ ILLÓOLAJAK?
Az illóolajok tömény folyadékok, amelyek komplex, illékony vegyületeket tartalmaznak, és a növények különböző részeiből vonják ki őket, levelekből, hajtásvégből, virágsziromból, gyümölcshéjból, vagy fakéregből. Előállíthatják őket
- desztillációval,
- préseléssel vagy
- oldószeres kivonással.
Tudtad? Az illóolajok nevüktől eltérően nem olajok, mivel az olajok fő tulajdonsága az, hogy fehér papírra cseppentve zsíros nyomot hagynak, és szobahőmérsékleten jelentéktelen a párolgásuk. Ezzel ellentétben az illóolajoknak éppen az a legjellemzőbb tulajdonsága, hogy szobahőmérsékleten is jelentős gyorsasággal párolognak, és párolgásuk után sem hagynak nyomot!
Ezen tulajdonságukat használhatjuk fel az illóolajok tisztaságának megállapítására is, ha elillan a fehér papírra cseppentett illóolaj, és a papíron a legkisebb nyomát is látjuk a cseppnek, akkor nem 100 százalékosan tiszta a vizsgált illóolaj. Az illóolaj tehát sok vegyületből álló, vegyes komponensű, folyékony halmazállapotú, 100 százalékban illékony anyagok elegye, amely alkotórészei miatt általában jelentős gyógyhatással is bír.
Az illóolajok a
- fényre,
- hőre,
- levegőre érzékenyek, mert azok elősegítik az oxidációt és gyantásodást.
Az illóolajok színe általában áttetsző, bár van ámbra vagy sárga színű olaj is, mint például a pacsuli- vagy a narancsolaj.
Mivel a növény valódi eszenciáját tartalmazzák, ezért csak kis mennyiséget kell belőlük használni. Nem szabad összetéveszteni őket a parfümolajokkal, mivel ez utóbbi anyagokat mesterségesen állítják elő, ezért természetes terápiás hatásuk sincs.
Hatásuk nemcsak a limbikus rendszer befolyásolása révén érvényesül, hanem rendkívül összetett mivoltunknál fogva más, az emberi testi működését jótékonyan befolyásoló egyéb hatásaik is vannak. Így kiváló antiszeptikus hatásuk jól érvényesül mind a belsőszervi (légző-, emésztő-, keringési szervek), mind pedig a külső (bőr, száj- és orrüreg, fül stb.) fertőzéses megbetegedések esetén.
Jó tudni!
Az orrüregünkben csupán egy négyzetcentiméternyi helyet foglaló szaglószervünk mintegy 100 millió szaglósejtet működtet.
Ellentétben a látással, a hallással, az inger innen közvetlenül jut el az agyba, lévén a szagló nyálkahártya sejtjei agyidegsejtek. Ez az egyetlen érzékszervünk, amelynek révén a központi idegrendszer közvetlen kapcsolatban áll a külvilággal.
Míg a látás, a hallás esetében az ingerületek egy szelektáló, cenzúrát gyakorló, védelmet biztosító szűrő közbeiktatásával jutnak el a rendeltetésí helyükre, addig a szagingerekkel szemben „védtelenek” vagyunk, mert közvetlenül agyunk legősibb részébe, a limbikus rendszerbe jutnak el, jelentős befolyást gyakorolva életműködésünkre, ezáltal közérzetünkre, viselkedésünkre!
